A történet? k.b. nulla éves.

Első látásra csak egy (fél) szigetnek tűnik. Aztán előtűnnek a ködös múlt emlékképei.

1944 - Már*i Sándor

A fővárosi frontot h átrahagyó sikeres író a leányfalui Duna- parton áll. Az ostromgyűrű már északról is körbezárta Budapestet. Orosz katonák vették be magukat a faluba minden házába, így Máraiék villájába is.

Egy süllyedő ladikot sodor a jeges víz, szovjet katonák  ülnek benne. Szó nélkül halnak meg a jeges vízben. Sándorunk ott, a Duna partján jött rá végleg, hogy ezek tényleg mások.
 

1974 K*rinthy Ferenc

A "kis" Karinthy a szigettel szemben álló házából gyakran evez át kajakjával, hogy a parti kavicsokon fekve nézze a tájat. Evezősök kötnek ki, borral kínálják a környéken jól ismert írót. Nyugalom és csönd.

1990: Ol*h Illés Mózes

Próféta nevű barátommal gimnázium alatt gyakran evezünk a sziget környékén. Illés nagy mozdulatokkal vágja a fát a családi baltával, közben érezzük, hogy van valami várakozó a langy nyári levegőben. Ez sajnos igaznak bizonyul, amikor a baltának  lerepül a feje, és némi hezitálás után élével a gyakorlott favágó hátára esik. Az incidens csak derültséget okoz.

 

2002: A motorcsónakos felfedezők

A rendszerváltás hőse, a vállalkozó fokozatosan terjesztette ki  életterének határait. Jól felszerelt telepjáróikkal először meghódították először a közutakat, majd a járdaszigeteket, később az erdőkre és a mezőkre került a sor. Vissza a természetbe! A fordított evolúció quadokon és endúrókon keresztül vezet a vízpartra. Ekkor jelent meg először a "Hátsószándék II" jacht a Kacsa szigeten, hogy elhozza a rég áhított civilizációt.

A motorcsónakos Kolumbuszok után megjelent a következő generáció. A  hódítók a füvet szépen lenyírták, felesleges fákat kivágták, csinos betonasztalt építettek, természetet helyes viselkedésre tanították.

2o16: Medveczky Ilona

A nagy gazdasági válság utáni idők elitje felfedezte magának a helyet. Ami a kelta magyarnak a pilisi szívcsakra, az lett a Kacsa sziget a politikai és kulturális élet elitje számára. A sziget első állandó lakosa a Josi Barat kormány kulturális minisztere, Medveczky Ilona volt. Ízléses dácsájában egymást érik a kulturális események, a kormány által bevezetett indiai rendszerű kasztrendszer kiválasztottjai egymás után jelennek meg a szigeten.

K.zman Bálint barátom a válság előtt ún. programozó volt, tehát mint akkoriban mindenki, virtuális fizetségért virtuális munkát végzett. Most a  művésznő házi  együttesének megbecsült dobosa, olajos testű háremfi, a hónap dolgozója. Családja nagy megbecsülésnek örvend a telepen a Bálint által küldött cukor, só és burgonya csomagoknak, valamint és a kunyhó falán lógó, dedikált Ilona posztereknek hála. A poszterek a művésznő plasztiko-mumifikációját megelőzően készültek.

2o29: K*zm*n Barnabás

 Az apát Ilona ekkora már eladta a Palik házaspárnak, ahol pónik fürdetésével és a versenyautó lokációs rendszerének Peking-Dakar ralira felkészítésével foglalkozik, debian alapokon. Kozman fiával természetesen nem léphetünk a szigetre, hiszen a népesség nagy részét kitevő, ún nemtelen kaszthoz tartozunk (nem-celeb, nem-kínai a szó eredete). Régi vágyát, hogy szigetre zárt apját újra lássa, csak egy kockázatos terv  segítségével valósíthatjuk meg. A megbeszélt találkozó és négy Hubertus után a leányfalui kocsmából indulunk. A folyó partján iszappal kenjük be arcunkat, majd  a magyar gárda őrezred hajóját úszva megkerülve egy sodródó fába kapaszkodunk.

Lassan visz minket a  folyó az ízlésesen kivilágított piramis alatt. A teraszon elegánsan hömpölygő mellek tömege takarja el a Policy emlékzenekart, de fel-felvillannak az ismerős arcok. Hamarosan/nemsokára meglátjuk az Apát is, aki feszes jazzbalett estélyiben a pónikat eteti a divatossá vált ext2-vel. Mosolyogva sodródunk tovább.